Szolgáltatások - K-GEO Kalibráló Laboratórium



A K-GEO Kalibráló Laboratóriumot geodéziai elektrooptikai távmérő műszerek és GNSS vevőberendezések kalibrálására hoztuk létre. A távmérő műszerek kalibrálása Gödöllőn, az Országos Geodéziai Alapvonalon történik, melynek etalon-távolságait a Finn Geodéziai Intézet határozta meg 1987-ben és 1999-ben a jelenleg elérhető legpontosabb technikával, a Väisälä-féle fényinterferométerrel. Az alapvonal pilléreinek stabilitását rendszeresen ellenőrizzük Kern MEKOMETER-5000 távmérő műszerrel. Az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) a Gödöllői Országos Geodéziai Alapvonalat 2001-ben Országos Geodéziai Hosszetalonná nyilvánította. Tehát minden magyarországi alapvonalat erről az etalonról kell levezetni.

Kisebb pontosságú távmérő műszerek kalibrálását a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium területén található „Penci Alapvonalon” végezzük. A Penci Alapvonal etalontávolságait a Gödöllői Alapvonalról vezettük le Kern MEKOMETER-5000 távmérővel. A Penci Alapvonal pilléreinek a stabilitását is rendszeresen ellenőrizzük.

A K-GEO laboratórium felkészült a GNSS vevők kalibrálására is. A penci obszervatórium főépületének tetején a permanens állomás pillére körüli mikrohálózat vektorai jelentik az etalont. A mikrohálózat koordinátáit rendszeresen fél mm pontossággal meghatározzuk. A GNSS kalibrálás mérésideje 6 óra.


A K-GEO Kalibráló Laboratóriumot a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) 2000-től 2009-ig akkreditálta. 2002-től laboratóriumunk az MSZ EN ISO/IEC 17025:2001 Vizsgáló- és kalibráló-laboratóriumok felkészültségének általános követelményei című szabvány szerint dolgozik.

Elektrooptikai távmérők kalibrálása

Budapesttől 35 km-re, Gödöllő külterületén (Máriabesnyő, Szárítópuszta) található az alapvonalunk. Egy felhagyott vasúti pályaszakaszon 1938-40-ben létesült a Regőczi Emil nevéhez fűződő Országos Összehasonltó Alapvonal. Ennek hosszát Potsdamból vezették le, és a háború utáni országos háromszögelési hálózatunk méretarányát adta. Az Országos Geodéziai Alapvonalat 1986-ban a régi alapvonallal párhuzamosan és ugyanolyan hosszúsággal építettük meg. Tervezését és meghatározását a Finn Geodéziai Intézet (FGI) végezte.

A 864 m hosszú alapvonalon 0 - 6 - 24 - 72 -216 - 432 - 864 m-en vannak pillérek, a 6 és 72 m-es kivételével 5 méter mély pilléreken föld alatti pontjelek is. Az FGI 1987-ben és 1999-ben határozta meg a pontjelek közötti távolságokat Väisälä-féle fényinterferométerrel. E módszer lényege, hogy a távolságokat 1 m-es kvarc etalon hosszának optikai sokszorozásával mérik meg. A mérési pontjelek (users markers) közötti távolságok meghatározásának bizonytalansága 0,1 mm. A két fényinterferenciás mérés, és az eddig rendszeresen Mekometer 5000-rel végzett ellenőrző mérések alapján is az alapvonalunk nagy stabilitást mutat. Az Alapvonal sematikus vázlatát és a mérések logikai sorrendjét külön ábra mutatja.


Az elektrooptikai távmérő műszerek kalibrálásakor Schwenderer-módszerrel dolgozunk, a 0 - 24 - 216 - 432 - 864 m-en lévő pillérekre mérünk minden kombinációban. A kalibrálás eredményeként megadjuk a mérések hibáit, a mért és a helyes távolságok különbségét, valamint legkisebb négyzetek módszerével kiegyenlító számítással meghatározzuk a műszer összeadó és szorzó állandóját. Az értékekhez tartozó mérési bizonytalanságot a szabványban előírt módon, eredő kiterjesztett bizonytalanságként adjuk meg. Az alapvonalunkon az akkreditáláskor meghatározott legjobb mérési képesség [0,5+0,5 L/km] mm, vagyis a geodéziában és a műszergyártói specifikációkban megszokott középhibában kifejezve [0,25+0,25 L/km] mm. (L a mért távolság.)

Az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) a Gödöllői Országos Geodéziai Alapvonalat 2001-ben Országos Geodéziai Hosszetalonná nyilvánította. Alapvonalunkról és annak meghatározásáról a Finn Geodéziai Intézet kiadványaiban olvashat részletesen:

  • Kääriäinen J., Konttinen R., Németh Zs.: The Gödöllő Standard Baseline, Publications of the Finnish Geodetic Institute, No. 109, Helsinki (1988)
  • Jokela J., Poutanen M., Németh Zs., Virág G.: Remeasurement of the Gödöllő Standard Baseline, Publications of the Finnish Geodetic Institute, No. 131, Kirkkonummi (2001)

A penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium területén található Penci Alapvonal 3 pillért tartalmaz. A pillérek közötti távolságot mérjük meg oda és vissza irányban. A kalibrálás eredményeként megadjuk a mérések hibáit, a mért és a helyes távolságok különbségét, valamint legkisebb négyzetek módszerével kiegyenlító számítással meghatározzuk a műszer összeadó és szorzó állandóját. Az értékekhez tartozó mérési bizonytalanságot a szabványban előírt módon, eredő kiterjesztett bizonytalanságként adjuk meg. Az alapvonalunkon az akkreditáláskor meghatározott legjobb mérési képesség [1,6+0,8 L/km] mm, vagyis a geodéziában és a műszergyártói specifikációkban megszokott középhibában kifejezve [0,8+0,4 L/km] mm. (L a mért távolság.)

GNSS vevőberendezések kalibrálása

A K-GEO Laboratóriumban a GNSS berendezések kalibrálását a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGO) főépületének tetején kiépített GNSS kalibráló hálózatra támaszkodva végezzük. A hálózat sematikus vázlatát a mellékelt ábra mutatja. A kalibráló hálózat négy pontot tartalmaz. Központi pontja a KGO főépületének tetején található PENC nevű, 1990-ben állandósított pillér. Ez egyúttal a Nemzetközi GNSS Szolgálat (IGS) és az európai permanens GNSS hálózat (EUREF) alappontja. Kalibrálás céljára további 3 darab pontot építettünk. Mindegyik pont kényszerközpontos felállást tesz lehetővé. Kalibráláshoz bármely pontot tekinthetjük a mérendő vektor végpontjának.

A kalibrálás során a GNSS vevők antennáit felhelyezzük a 2003, 2004 ill. 2005 pontokra. A kalibrálás során L1 frekvencián meghatározzuk a vevőpárt összekötő vektor komponenseit és képezzük a helyes értéktől való eltéréseket. A 15 perces mérést 24-szer megismételjük. A kalibrálás eredményeként megadjuk a 24 db eltérés vektor komponenseit, ezek átlagértékeit és az eredő kiterjesztett bizonytalanságait. A FÖMI K-GEO laboratórium legjobb GNSS mérési képességét vektoronként és komponensenként is képezzük, a geodéziai módszerekkel (távmérés, szintezés) meghatározott hálózati pontok térbeli koordinátáinak reprodukálási (pontra állási) bizonytalanságának, valamint a pontok stabilitását befolyásoló hatások (hőmérsékletváltozás) figyelembe vételével. A legjobb mérési képességet kiterjesztett mérési bizonytalanság formájában, k=2 kiterjesztési tényezővel számolva adjuk meg. Ennek komponensenkénti értéke 0,6-1,2 mm közé esik.

További információ: virag@sgo.fomi.hu